4 ok, amiért feltétlenül el kell látogatnod Biograd na Moruba
december 13, 2025
Top 6 | Nudista (FKK) strandok az Adrián
december 13, 2025Nem messze Dubrovniktól, az Adriai-tenger kékségében fekszik a fenséges Mljet sziget. Mljetről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni: ez a legdélibb és legkeletibb nagy horvát sziget, északnyugati harmada egyben Nemzeti Park – a Mediterráneum legrégebbi tengeri parkja, amelyet sokan az Adria legszebb szigetének is tartanak.
Az illírek, az ókori rómaiak és a Dubrovniki Köztársaság gazdag kulturális és történelmi örökséget hagytak Mljetre, amely a sós tavakkal, a középkori bencés kolostorral és a lenyűgöző természettel együtt hozzájárult ahhoz, hogy a sziget ezen részét 1960-ban nemzeti parkká nyilvánítsák. Ha Dubrovnikban tölti nyaralását, semmiképp se mulassza el, hogy egy napot a nemzeti parknak szenteljen.
Ha pedig meg szeretné hosszabbítani tartózkodását, tekintse meg privát szállásajánlatainkat, és foglaljon apartmant vagy szobát Mljeten.
Hogyan lehet eljutni Mljet szigetére?
Ha Dubrovnikban tartózkodik, Mljetre katamaránjárattal juthat el, amely Dubrovnikból indul. Elérhető a sziget a Pelješacról is, mégpedig a Prapratno településről induló komppal, amely Sobrába érkezik. Ha viszont Splitben tartózkodik, akkor Mljetre a Split – Brač – Hvar – Korčula – Mljet – Dubrovnik katamaránjárattal lehet eljutni. Emellett a nyári hónapokban (június – szeptember) közvetlen kompjárat is közlekedik Korčula szigetéről Mljetre.
Maga a nemzeti park a sziget északnyugati részén található. Három hivatalos bejárata van, a belépőjegy ára pedig az időszaktól függően változik.
Mljet Nemzeti Park látnivalói: vadregényes természet és gazdag örökség.
A gazdag kulturális–történelmi örökség, valamint a szinte érintetlen mediterrán természet (már az ókorban is „zöld szigetként” volt ismert) teszik különlegessé a Mljet Nemzeti Parkot.
Kezdjük a Park nem hivatalos jelképével, a Szent Mária-szigettel, amely a Nagy-tó déli részén található. Itt áll a bencés kolostor, amely a távoli 12. századból származik. A sziget zöldjéért valójában a bencéseknek tartozunk köszönettel. Ők ugyanis évszázadokon át birtokolták a szigetnek ezt a részét, és folyamatos erdősítéssel, különféle növények ültetésével gondoskodtak róla.
Egy időben az ókori rómaiak is uralmuk alatt tartották Mljettet. Ezért semmiképp se hagyja ki a polačai római palota impozáns maradványainak megtekintését. Ez a palota a harmadik legnagyobb és legjobban megőrzött római emlék a horvát Adrián, közvetlenül a spliti Diocletianus-palota és a pulai Aréna után. A közelben római fürdők és egy ókeresztény bazilika romjai is találhatók.
A Mljet Nemzeti Park természeti szépségei közül ki kell emelni néhány ritka természeti jelenséget. Különleges a sós tavak rendszere, vagyis a Nagy- és a Kis-tó. Ezek valójában nem valódi tavak, hanem a tenger keskeny csatornán keresztül benyomul a szárazföld belsejébe, és így alakítja ki őket. Ezekben a tavakban meg lehet fürdeni, sőt a Kis-tóban még hűvösebb hónapokban is lehet úszni a benne mért magasabb vízhőmérsékletnek köszönhetően.
Le fogja nyűgözni a park déli partján található Zakamenica geomorfológiai jelenség is, amely amfiteátrum formájában tárul a szem elé. Ez az egyedülálló képződmény a hullámok sziklafalra gyakorolt hatásának köszönhetően alakult ki.
Mit lehet csinálni a Mljet Nemzeti Parkban?
A Mljet Nemzeti Park ideális a felfedezésre – legyen szó gyalogtúráról, kerékpározásról, búvárkodásról, kajakozásról vagy csónakázásról, de autóval nem, mivel a gépjárműforgalom a nemzeti park területén tilos.
Béreljen kerékpárt Pomenában vagy Polačában, és fedezze fel a természetet a Nagy- és a Kis-tó körül; másszon fel a Montekuc kilátóhoz, és élvezze a lenyűgöző panorámát Mljetre és a közeli szigetekre; béreljen kajakot, és próbáljon meg minél több barlangot felfedezni, amelyek az Mljet sziget buja zöldjében rejtőznek; a fürdés szerelmesei pedig megmártózhatnak a meleg tavakban, még a hűvösebb hónapokban is.
Utazási tipp: Odüsszeusz-barlang
A sziget azon része, amely nem tartozik a nemzeti parkhoz, szintén megérdemli a figyelmet. Különösen ajánljuk az úgynevezett Odüsszeusz-barlangot, amely valójában egy karsztos üreg, melynek mennyezete beomlott. A legenda szerint ezen a helyen élt Odüsszeusz hét éven át a nimfával, Kalisztóval, miközben otthonára és feleségére, Pénelopéra vágyott. Az alacsony mennyezet miatt az Odüsszeusz-barlang csak akkor tekinthető meg hajóval, ha nem fújnak erős szelek.
