Hum: A világ legkisebb városa egy váratlan titkot rejt

Hum, a világ legkisebb városa, egy dombtetőn fekszik az isztriai karsztvidék közepén, és a 2021-es népszámlálás szerint mindössze mintegy ötven lakosa van ⁽¹⁾. Bár csupán néhány ezer négyzetméteren terül el, ez a középkori ékkő a valódi város minden elemével rendelkezik – a városkaputól és a védőfalaktól a saját polgármester-választásig. Mérete ellenére Hum gazdag történelmet, kulturális örökséget és egy váratlan titkot rejt: a humi biskát, hagyományos párlatot fagyöngyből és gyógynövényekből.

Sok látogatót meglep, hogy egy ilyen kicsi település hivatalosan is városi státuszú. Humot ugyanis eredetileg erődként alapították, és évszázadokon át megőrizte szerkezetét a kora középkori falakon belül⁽¹⁾. A glagolita örökség, az egyedi freskók és a polgármester évenkénti választása „leto dan” mind azt bizonyítják, hogy a kulturális érték gyakran felülmúlja a puszta méretet. Az alábbiakban elolvashatja, miért érdemelte ki Hum a Európa legkisebb városa címet, és miért kellene szerepelnie az isztriai utazása programjában.

Miért nevezik Humot a világ legkisebb városának

Mekkora Hum?

Fizikailag Hum rendkívül kis területet foglal el. A falak egy körülbelül 100 méter hosszú és 35 méter széles⁽²⁾ részt vesznek körbe, ami a falakon belül kevesebb mint 3,5 ezer négyzetmétert jelent. A város nyugati részét megőrzött védőfalak alkotják, míg a többi oldalon a házak szó szerint a bástyákba vannak beépítve⁽¹⁾. Ebben a kőből épült környezetben mindössze két kikövezett átjáró, mintegy húsz ház, egy városi lodzsa és egy, 1552-ből származó harangtorony található⁽¹⁾.

Ezt a szigorúan meghatározott határt már több mint kilenc évszázada őrzik – a 11. század óta nem épült új épület a falakon kívül⁽²⁾. Ezért tekintik sokan Humot városi időgépeként, amely néhány lépésben enged bepillantást Isztria rétegzett múltjába.

Mi teszi várossá, és nem faluvá?

A legtöbb országban a városokat méret és lakosságszám alapján határozzák meg, a középkori Isztriában azonban a városi státuszt jogok és infrastruktúra alapján adományozták⁽³⁾. Humnak voltak városfalai, kapuja, harangtornya, plébániatemploma és lodzsája, ezért a csekély népesség ellenére is városi rangot kapott⁽²⁾. Ezt az igazgatási önállóságot ma is őrzi: minden év júniusában a plébánia férfi lakói a városi lodzsában gyűlnek össze, és „leto dan” módra választanak polgármestert úgy, hogy a szavazatokat rávésik egy raboš nevű fából készült pálcára⁽⁵⁾. Ezt a szokást 1977-ben újították fel; Európa egyik legrégebbi demokratikus hagyományának tartják, és igazolja, hogy Hum nem falu, hanem saját intézményekkel bíró város.

Népesség és terület-összehasonlítás

A 2021-es népszámlálás 52 lakost rögzít⁽¹⁾, ami jelentős növekedés a 2001-es 17 és a 2011-es 30 főhöz képest⁽⁴⁾. A demográfiai szerkezet kiegyensúlyozott: 13 fő 15 év alatti, 24 fő aktív korú és 15 fő 65 év feletti⁽⁴⁾. A népsűrűség körülbelül 4 fő/km² – drámaian kevesebb, mint a több ezer fő/km² a nagyobb városokban, például Zágrábban⁽³⁾. Az ilyen számok szinte hihetetlenné teszik Humot, ugyanakkor kiemelik vonzerejét, mint nyugodt és autentikus úti cél.

Séta Hum történelmén keresztül

Első említés 1102-ben

Humot először 1102-ben említik Ulrik II. őrgróf adománylevelében, „Hulm” néven⁽¹⁾. Neve feltehetően az olasz colmo (csúcs) szóból alakult ki, és az évszázadok során nyerte el mai formáját. Ez a korai említés a régió egyik legrégebb óta folyamatosan lakott városává teszi Humot.

Középkori erődítmények és építészet

A település egy 11. századi vár köré szerveződött⁽¹⁾. A 11–12. században masszív védőfalakat emeltek, amelyek mindmáig fennmaradtak⁽¹⁾. Hum különlegessége, hogy három oldalon a házak a falakba vannak beépítve – praktikus megoldás, amely védelmet nyújtott a lakóknak és helyet takarított meg⁽²⁾. Nyugaton a falak önállóan állnak, az egész komplexum pedig két párhuzamos utca mentén rendeződik⁽¹⁾. A város fölé egy 22 méter magas harangtorony emelkedik, amelyet 1552-ben építettek⁽¹⁾, míg a városkapu 1562-ben nyerte el mai formáját⁽²⁾.

A város legmagasabb pontján, ahol egykor a vár állt, ma a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének plébániatemploma áll (1802)⁽¹⁾. A templom klasszicista homlokzatot kapott, belsejét pedig gazdagon díszítik ezüst és aranyozott liturgikus tárgyak⁽²⁾. A falakon kívüli temetőben egy 12. századi román stílusú Szent Jeromos-kápolna található, egyedülálló, bizánci stílusú freskókkal⁽¹⁾.

A Frank Birodalom és Velence szerepe

Stratégiai fekvése miatt Hum évszázadok alatt több uralkodót is váltott. A Frank Birodalom után helyi horvát nemesek birtokolták, később az aquileiai pátriárkák vették át⁽¹⁾. 1412-ben Velence foglalta el, és csaknem négy évszázadon át tartotta fennhatósága alatt⁽¹⁾. A velencei időszakban a város a „mletsz” építészetre jellemző díszítőelemeket kapott. A Velencei Köztársaság 1797-es bukása után Hum osztrák uralom alá került, majd a modern Horvátország része lett.

Hum rejtett kulturális kincsei

A Glagolita sétány és emlékművei

Az egyik legnagyobb kulturális látnivaló a Glagolita sétány – egy hét kilométer hosszú út Roč és Hum között. Ezt a „szabadtéri múzeumot” Josip Bratulić akadémikus tervezte, a szobrász Želimir Janeš pedig 1977 és 1985 között tizenegy monumentális emlékművet valósított meg⁽²⁾. Mindegyik emlékmű a glagolita írást, a legrégebbi szláv ábécét ünnepli, és a horvát történelem jelentős személyeit és eseményeit idézi: a Čakavski sabor oszlopát, a Ciril és Metód asztalát, a Grgur Ninski kilátót, valamint a végpontként szolgáló Hum kapuját⁽³⁾. A sétányon végighaladva a történelem, a művészet és a természet egyedülálló ötvözete tárul fel.

Szent Jeromos freskói

A falakon kívüli temetőben áll a 12. századi román stílusú Szent Jeromos-templom⁽¹⁾. Belső terében ritka freskók maradtak fenn az Utolsó vacsora, a keresztlevétel és Krisztus sírbatétele jeleneteivel⁽²⁾. A falakon mintegy 40 glagolita graffiti is látható, köztük a híres Humi felirat⁽¹⁾, ami a város jelentőségét igazolja a kora horvát írásbeliség központjaként.

A Boldogságos Szűz Mária mennybevételének plébániatemploma

Az 1802-es barokk plébániatemplom⁽¹⁾ öt márványoltárral őriz értékes liturgikus tárgyakat és egy, Baldessare d’Anna olasz festőtől származó, 1600-as festményt⁽²⁾. A templom a késő gótika, a reneszánsz és a barokk elemeit ötvözi, így különleges emlékműve a szakrális építészetnek.

A városi lodzsa és az éves polgármesterválasztás

Hum különleges demokratikus hagyományáról ismert. Minden évben, a Hum napján, június második szombatján a helyiek a városi lodzsa előtt gyűlnek össze, hogy megválasszák az új polgármestert⁽⁵⁾. A szavazás úgy történik, hogy minden választó bevési a szavazatát egy fa pálcára (raboš), és a bemetszések összege dönti el a győztest⁽⁵⁾. Ez a szokás – amelyet az iratok is dokumentálnak, és 1977-ben elevenítettek fel – a közösség autonómiájának és összetartásának jelképe.

A lapidárium és a glagolita feliratok

Hum a 19. század elejéig a glagolita írásbeliség egyik fő központja volt. A város központjában található lapidárium három, glagolitával vésett kőfeliratot mutat be⁽²⁾. Emellett további nyolc ismert glagolita felirat létezik papíron, harangokon és kőtáblákon⁽¹⁾. Ezek az emlékek tanúskodnak a magas szintű kultúráról és írásbeliségről, amelyet ez a kisváros évszázadokon át fenntartott.

A humi biska titka

Mi a biska, és hogyan készül?

A biska hagyományos isztriai pálinka , amely házi törkölypálinkából, fehér fagyöngyből és négyféle gyógynövényből ⁽²⁾ készül. Az összetevők keverésével és több hónapos áztatásával borostyánszínű, gazdag ízű ital születik. Hum városában a receptet generációk óta őrzik és szóban adják tovább.

A recept kelta eredete

A hagyomány szerint a biska receptje mintegy 2000 éves, és a kelta druidáktól származik⁽²⁾. A kelták a fehér fagyöngyöt szent növénynek tartották, és olyan szertartásokban használták, amelyekből erőt, bátorságot és egészséget adó italok készültek⁽²⁾. Ez a mély történelmi szál kapcsolja össze a humi párlatokat az ősi hiedelmekkel, és különleges misztikát kölcsönöz nekik.

Gyógyhatások és kulturális jelentőség

A biskát az aperitifen túl az érelmeszesedés természetes ellenszereként és a vérnyomás szabályozására⁽²⁾ is használják. 2005-ben Humot „A biska városává” nyilvánították⁽²⁾, ami megerősíti e párlat fontosságát a helyi identitásban. Az eredeti receptet Josip Vidal plébános, ismert füvesember őrizte meg, így a biska a hagyomány és az összetartozás szimbólumává vált.

Hol lehet megkóstolni az eredeti biskát

Az autentikus humi biskát a Humska konoba étteremben kóstolhatja meg, ahol a látogatók fahordókból csapolhatják az italt⁽²⁾. Minden októberben Hum városában rendezik meg az Isztriai pálinkák szemléjét, egy fesztivált, ahol egész Isztriából érkező párlatokat mutatnak be. A látogatók megízlelhetik a biskát, a mézes pálinkát (medovača), a rudát, az orbáncfüvet és sok más ízesített párlatot⁽²⁾, és élvezhetik a vidám együttlétet a téren⁽⁶⁾.

Összegzés

Szerény méretei ellenére Hum rendkívül gazdag élményt kínál. A világ legkisebb városa nem csupán turisztikai kuriózum, hanem a horvát történelem és hagyomány élő bizonyítéka. A középkori falak, a glagolita feliratok, a polgármester-választás és a biska legendája olyan hangulatot teremt, amely minden látogatót elbűvöl. A történelem szerelmesei értékelni fogják a jól megőrzött építészetet és emlékműveket, a gasztronómia kedvelői pedig a biskán, a maneštrán és a fužin keresztül fedezhetik fel Isztria ízeit.

Ha szeretné átélni az autentikus Isztriát, és olyan utcákon sétálna, ahol megállt az idő, Hum az ideális úti cél. Szánjon időt a Glagolita sétány felkeresésére, a humi biska megkóstolására és az egyedülálló hagyományokban való részvételre. Keressen szállást Hurban vagy környékén, és merüljön el a leghalkabb történetben, amelyet Horvátország elmesélhet. Ez a rejtett ékkő bizonyítja, hogy a méret nem döntő a megélés nagyságában.

Források

• 1. Istrapedia – Hum

• 2. Expat In Croatia – Hum, Horvátország: a világ legkisebb városa

• 3. Eurotours Villas – Igaz, hogy Hum, Isztria a világ legkisebb városa?

• 4. Wikipédia – Hum, Isztria megye

• 5. Kulturistra – Hum napja – Polgármester-választás „leto dan”

• 6. Taste of Croatia – Hum: házi pálinka fesztiválja