A Brač-sziget 4 helye, amit feltétlenül meg kell látogatni.
március 25, 2025Annak ellenére, hogy körülbelül 4 millió lakosával nem tartozik a világ legnagyobb országai közé, és népességszáma alapján viszonylag kis államnak számít, Horvátország olyan ország, amely lenyűgöző sporteredményeket ér el – legyen szó csapatsportokról vagy egyéni sportolókról.
Az egyik legfényesebb sportév, amikor sportolóink sikert sikerre halmoztak, kétségkívül a 2018-as év volt. A horvát labdarúgó-válogatott ezüstérmet szerzett az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon.
De ezen túlmenően Horvátország olyan kivételes egyéniségek szülőhazája, akik tudásukkal, találmányaikkal és felfedezéseikkel megváltoztatták a történelem menetét. Bármennyire is sorsfordítónak hangzik, nehéz lenne elképzelni a modern életet olyan feltalálók és tudósok nélkül, mint Nikola Tesla, Ruđer Bošković vagy Faust Vrančić.
Sokan nem is tudják, de számos világhírű személyiség gyökerei ezekből a vidékekből származnak, különösen az Ausztráliába, Dél-Amerikába és az Egyesült Államokba történő kivándorlás révén. Így nem meglepő, hogy például Marco Polo, a világhírű tengerész, felfedező és kereskedő Korčula szigetéről származott!
Számos napjainkban is ismert színész, énekes és sportoló a világban szétszóródott horvát diaszpóra tagja, mint például Mira Furlan, a zeppelin feltalálója David Schwartz, John Malkovich, Rudy Tomjanovich, Bill Belichick, sőt még a legendás Diego Maradona is!
Azok számára, akik nem tudják: a folytatásban bemutatjuk a leghíresebb horvátok listáját!
Tudósok és feltalálók
Nikola Tesla
Talán a legismertebb név, amely Horvátországgal kapcsolható össze, és akinek találmányai nélkül elképzelhetetlen lenne a mai világ, Nikola Tesla. Smiljanban született, Lika földrajzi régiójában, Gospić városának közelében. Nikola Tesla
villamosmérnök és tudós volt, akinek legnagyobb érdeme az váltakozó áram felfedezése, amely megkönnyítette az elektromos energia előállítását és annak széleskörű felhasználását. Ha nem lett volna Tesla, talán a modern kor legnagyobb találmánya, az internet sem lenne elérhető. Most próbálja meg elképzelni az életet internet nélkül, és gondolja át újra, mekkora géniusz is volt ez a feltaláló.
Ha ellátogat Smiljanba, Gospić közelébe, megismerheti Lika minden szépségét, ellátogathat a Plitvicei-tavakhoz, vagy akár egy óra autózással elérheti a tengert is!
„Nem bánom, hogy mások ellopták az ötleteimet. Azt bánom, hogy nekik nem volt sajátjuk.” —
Lika-i emlékközpont Nikola Teslának (Forrás: Unsplash)
Ruđer Bošković
Ruđer Bošković az egyik legismertebb tudós, filozófus, csillagász, fizikus és matematikus, aki Dubrovnikból származott. Leginkább csillagászati eredményeiről és az anyag szerkezetének kutatásáról ismert.
Elméleti alapjai és tudományos hozzájárulásai évszázadokkal megelőzték korukat, és megalapozták a későbbi nagyok, például Albert Einstein kutatásait.
Az atomi modell, az erők egységes elmélete, az anyag mechanikus mozgása, a csillagászati objektumok mozgásának elmélete, az optika törvényei és optikai találmányok, valamint a geofizikai törvények vizsgálata csak néhány azon területek közül, ahol Ruđer Bošković nyomot hagyott, forradalmasította a feltalálást, és megalapozta a mai kutatásokat és felfedezéseket.
Ha ellátogatna Ruđer Bošković szülőföldjére, keressen szállást Dubrovnikban és környékén kedvező áron!
Slavoljub Penkala
Az egyik feltaláló és tudós, aki megváltoztatta és modernizálta a körülöttünk lévő világot, Slavoljub Penkala. Szlovákiában született lengyelként, Zágrábban élt és tevékenykedett.
Közel 70 és 80 közötti szabadalmat jegyeztek be a nevére, amelyek a legkülönfélébb területeket ölelik fel. A történelemben azonban mindenekelőtt a forgatható golyóstoll és a töltőtoll megalkotójaként marad meg, amelyek forradalmasították az írást az egész világon. Ezért is maradt fenn a „penkala” szó és annak gyöke szinte minden nyelvben.
Emellett Penkala ismert volt mint a horvát repülés úttörője is. Részt vett az első kétszemélyes horvát repülőgép megépítésében, valamint ő hajtotta végre az első repülést Zágráb felett. Találmányaival nemcsak tudományos célt szolgált, hanem törekedett azok tömeges, gyakorlati felhasználására is. Szabadalmaztatta a gramofontűt, a termoszpalackot, az elem anódját, a forgó fogkefét, a mosóport, a reuma elleni gyógyszert és még sok egyéb eszközt is.
Faust Vrančić
A mai adrenalint és kalandturizmust kedvelők számára az ejtőernyő szinte alapfelszerelés, vagy legalábbis ilyen típusú tevékenységet keresnek nyaralásuk során. Érdekes tény, hogy az ejtőernyőt több mint 400 évvel ezelőtt találták fel, és feltalálója egy horvát származású tudós volt, Faust Vrančić!
Ez az író, tudós és mérnök Šibenikben született és ott is lett eltemetve, valamint a reneszánsz egyik kiemelkedő alakjaként és a 16. és 17. század fordulójának legnagyobb feltalálójaként tartják számon. Legfontosabb művében, a *Machina Novae*-ban több mint 56 műszaki találmányt, tervet és konstrukciót mutatott be. Az ejtőernyő mellett itt szerepelt a függőhidak ötlete is, amelyet csak 200 évvel később kezdtek megvalósítani.
Tiszteletére ma is működik egy Emlékközpont a Prvić nevű szigeten, Šibenik közelében, amelyet hétköznapokon látogathat meg a közönség. A környékbeli szállás garantálja, hogy felejthetetlen nyárban legyen része, tele új élményekkel, tudással és emlékekkel!
Mate Rimac
Mate Rimac nemcsak vállalkozó, hanem az innováció és a kitartás szimbóluma is. Livnóban született, és Sveta Nedeljában nőtt fel, ahol hobbiját globális sikerré alakította. Minden akkor kezdődött, amikor egy régi BMW-t átalakított elektromos versenyautóvá a garázsában, ma pedig a Rimac Automobili a világ elektromos forradalmának élvonalában áll a Nevera modellel, a világ leggyorsabb elektromos hipersportautójával.
A befektetők elutasításától a Porsche-vel és a Bugattival való együttműködésig vezető útja minden volt, csak nem könnyű. Ma a Rimac Csoport nemcsak autókat gyárt, hanem fejlett technológiákat is fejleszt a jövő mobilitása számára. Története bizonyítja, hogy a vízió és a szenvedély még egy kis műhelyből is képes megváltoztatni egy egész iparágat.
Marin Soljačić
Marin Soljačić napjaink egyik kiemelkedő tudósa Dubrovnikból, aki jelenleg az Egyesült Államokban található rangos MIT egyetemen oktat. Legismertebb eredménye a vezeték nélküli energiaátvitel technológiájának fejlesztése, amellyel jelentős lépést tettünk egy kábelek nélküli világ felé. Soljačić a fotonika és a kvantumfizika egyik vezető szakértője, és rendszeresen részt vesz olyan projektekben, amelyek a technológia jövőjét formálják. Eredményei megerősítik, hogy Horvátországnak ma is vannak ragyogó elméi, akik a tudomány határait feszegetik.
Lavoslav Ružička
Az egyik horvát Nobel-díjas, Lavoslav Ružička, aki Vukováron született, kitörölhetetlen nyomot hagyott a kémia világában. A szerves vegyületek terén végzett kutatásaiért 1939-ben Nobel-díjat kapott. Ružička úttörő volt a hormonok és az illatanyagok kutatásában, munkái pedig megalapozták a modern gyógyszer- és kozmetikai ipart. Emellett számos tudós mentora volt, köztük a másik horvát Nobel-díjasé – Vladimir Prelogé is.
Vladimir Prelog
Vladimir Prelog Szarajevóban született, de Zágrábban és Zürichben tanult és formálódott tudományosan. 1975-ben Nobel-díjat kapott kémiából a sztereoizomerek és a szerves molekulák szerkezetének tisztázása terén végzett munkájáért. Tudományos hozzájárulása kulcsfontosságú volt olyan gyógyszerek és szintetikus vegyületek fejlesztésében, amelyeket ma mindennapi életünkben használunk. Prelog emellett elkötelezett támogatója volt a fiatal tudósoknak, és élő bizonyítéka annak, hogy a horvát elme világszinten is nyomot hagyhat.
Művészek és írók
Ivan Meštrović
Ivan Meštrović nemcsak szobrokat formált, hanem történeteket is kőbe és bronzba vésett. 1883-ban született a dalmát Zagorában, és inspirációját népi legendákból és a modern művészetből merítette, olyan alkotásokat hozva létre, amelyek ma a világ számos városát díszítik.
Szobrai, mint például a "Grgur Ninski" és a "Horvátok története", erőt és érzelmet sugároznak, a nemzeti identitásról és a nép küzdelméről mesélnek. Ő volt az első élő művész, akinek kiállítása volt a New York-i Metropolitan Múzeumban, ezzel maradandó nyomot hagyva. Meštrović öröksége ma is lenyűgöz – az általa megformált történetek örökké élnek tovább.
Ivo Andrić
A 20. század egyik legismertebb és nemzetközileg elismert írója Ivo Andrić, az irodalmi Nobel-díj nyertese 1961-ben. Bosznia-Hercegovinában született, életének nagy részét azonban Zágrábban és Horvátországban töltötte. Születési helye örök inspirációként szolgált számára, amiért el is nyerte az irodalom legnagyobb elismerését!
Leghíresebb művei közé tartoznak a Travniki krónika, Nyugtalanságok, Az átkozott udvar, Arcok, Jegyzetek Goyáról és a fő műve, a Híd a Drinán, amely 1945-ben jelent meg, és a világ legtöbb nyelvére lefordították!
„Az az ember, aki nem tud szeretni, képtelen átélni más szeretetének nagyságát, a féltékenység erejét és a benne rejlő veszélyt.” —
Marko Marulić
Marko Marulić (1450–1524), spliti költő és humanista, ma a horvát irodalom atyjának számít. Leghíresebb műve, a „Judita” (1501) az első horvát nyelvű eposz, amely megalapozta a horvát irodalmi hagyományt, és korát jócskán megelőzte.
Marulić azonban nem csupán költő volt – filozófusként és moralistaként is tevékenykedett. Művei, mint például az „Evanđelistar” és a „De institutione bene vivendi” nagy sikert arattak egész Európában, és királyi udvarokban, valamint a pápai körökben is olvasták őket.
Bár több mint 500 év telt el, Marulić öröksége ma is él. A nevét viseli a legrangosabb horvát irodalmi díj, és művei továbbra is sok írót és olvasót inspirálnak generációkon át.
Branko Lustig
Az a személy, aki a legtöbb nyomot hagyta a filmművészet világában, a néhai Branko Lustig. Ez a filmproducer az egyetlen személy ezekről a területekről, aki két Oscar-díjat is nyert. Az elsőt a Schindler listájáért kapta 1994-ben, a másodikat pedig a Gladiátorért 2001-ben – ezek a filmek a filmtörténelem remekművei közé tartoznak.
A fent említett filmeken kívül Lustig részt vett olyan produkciókban is, mint az Amerikai gengszter, Hannibal, Fekete Sólyom bukása, Mennyei királyság és még sok másban különféle szerepkörökben és pozíciókban.
Megkapta a Trpimir herceg rend díszérmét is, szülővárosa, Eszék díszpolgára lett – ez D1 régió legnagyobb városa Horvátországban. Munkássága örökké él tovább azokban a lenyűgöző filmekben, amelyek még ma is lélegzetelállító élményt nyújtanak mindenkinek, aki csak egyet is megnéz a felsorolt kasszasikerek közül!
Sport
Janica Kostelić
Janica Kostelić sportolónő a legismertebb és legsikeresebb sportolónk valaha. Testvérével, Ivicával és édesapjukkal, Antéval együtt a sporttörténelem legsikeresebb sportcsaládját alkotják, Janicát pedig minden idők egyik, ha nem a legjobb alpesi síelőnőjének tartják.
Számos érmet, kis- és nagykristálygömböt nyert, és 4 olimpiai arany-, valamint 2 ezüstérmével a valaha volt legsikeresebb női alpesi síelő a téli olimpiai játékok történetében.
A Kostelić család élő példája annak, hogy semmilyen akadály nem állhat az útjába a csúcsok elérésének – ők írták fel Horvátországot a világ síelőtérképére!
Blanka Vlašić
Blanka Vlašić az egyik legsikeresebb horvát sportolónő, akit egyben minden idők legjobb horvát atlétanőjének tartanak.
Sikerét két olimpiai éremmel is megkoronázta. Az elsőt 2008-ban szerezte, amikor ezüstérmes lett, majd 2016-ban harmadik helyen végzett. Az eredményei valószínűleg még jobbak lettek volna, ha nem kellett volna kihagynia a 2012-es olimpiát sérülés miatt.
Ez a kétszeres világbajnok atléta 2,08 méterrel a versenyszám második legjobb eredményét ugrotta a történelemben. Lenyűgöző éve után 2010-ben a világ legjobb atlétanőjének is megválasztották!
Goran Ivanišević
Goran Ivanišević 2001-ben talán a valaha elmesélt legszebb sporttörténetet írta meg. Akkor, több mint 30 évesen, többszörös vállsérüléssel és hosszú kihagyás után – amely miatt egészen a 125. helyre esett vissza a ranglistán – sikerült a lehetetlent véghezvinnie, és megnyerte a legrangosabb tornát – a Wimbledont!
Ezzel ő lett a legalacsonyabban rangsorolt győztes ezen a tornán, és az egyetlen teniszező, akinek szabadkártyával sikerült elhódítania a trófeát.
Pályafutása során Goran összesen 21 ATP-címet nyert, és egy időben a világranglista második helyén is állt. Két bronzérmet is szerzett – egyéniben és párosban – az 1992-es barcelonai olimpián.
Nemrégiben ő lett az első horvát, akit beiktattak a Tenisz Hírességek Csarnokába – elismerésül a teniszvilágban elért kiemelkedő eredményeiért és hozzájárulásaiért a mai napig!
Luka Modrić
Luka Modrić nemcsak az egyik legjobb középpályás a futballtörténelemben, hanem a kitartás, tehetség és szerénység szimbóluma is. 1985-ben született Zadarban, nehéz időkben nőtt fel, de a labdarúgás iránti szeretete minden akadálynál erősebbnek bizonyult. A Dinamo Zagreben keresztül jutott el az európai elitbe, a 2012-es átigazolása a Real Madridba pedig a világszintű dominanciájának kezdetét jelentette.
A Reallal mindent megnyert – hat Bajnokok Ligáját, többször La Ligát és számos más trófeát. Karrierjének csúcsa azonban 2018-ban következett be, amikor Horvátországgal bejutott a világbajnoki döntőbe, és elnyerte az Aranylabdát, mint a világ legjobb futballistája, ezzel megszakítva Messi és Ronaldo évtizedes uralmát.
Bár az évek során legendává vált, Modrić ugyanolyan maradt – szerény, elkötelezett és hihetetlenül harcos a pályán. Továbbra is kulcsfigurája a Real Madridnak és a horvát válogatottnak, és bizonyítja, hogy a munka, a fegyelem és a játék iránti szeretet minden akadálynál erősebb. Története nem csupán egy sportkarrier sikere, hanem inspiráció mindazok számára, akik hisznek az álmaikban.
Sandra Elkasević
Sandra Elkasević (leánykori nevén Perković) Zágrábban született, és minden idők egyik legnagyobb horvát sportolónője. Kétszeres olimpiai, kétszeres világbajnok és hétszeres Európa-bajnok, több mint egy évtizede uralja a diszkoszvetés világát.
Ő az első horvát női sportoló, aki átdobta a 70 méteres határt, és 2017-ben elért 71,41 m-es dobásával a legjobb világeredményt érte el 1992 óta. Hat Gyémánt Liga-győzelmével és öt világbajnoki érmével a valaha volt legnagyobb európai diszkoszvetőnővé vált.
Sandra a kitartás és a siker szimbóluma – az ő története még mindig íródik!
Stipe Miočić
Stipe Miočić, aki horvát szülők gyermekeként az Egyesült Államokban született, a UFC történetének egyik legdominánsabb harcosává vált. Kétszeres nehézsúlyú világbajnokként, valamint a legtöbb címvédéssel ebben a divízióban, Miočić új mércét állított a küzdősport világában. A sikerek ellenére megmaradt szerény embernek, és büszkén hangsúlyozza horvát gyökereit, különösen a zadari és rijekai származását. A tűzoltói hivatással és sportbeli uralmával együtt Miočić bizonyítja, hogy a kemény munka, a jellem és az alázat a nagyság valódi receptje.
Toni Kukoč
Toni Kukoč Splitből azon kevés horvát sportolók egyike, aki NBA-bajnoki címekkel büszkélkedhet. A legendás Chicago Bulls játékosaként, Michael Jordan aranykorában, három bajnoki gyűrűt nyert és bekerült az NBA Hírességek Csarnokába. Játéka megelőzte korát – magas játékosként kivételes technikával és játékintelligenciával Kukoč megállíthatatlan volt mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ő a horvát sport büszkesége, valamint példakép sok fiatal kosárlabdázónak, akik az NBA pályáiról álmodnak.
Dražen Petrović
Dražen Petrović, akit „a kosárlabda Mozartjaként” is ismernek, Horvátország egyik legnagyobb sporttehetsége volt. Šibenikben született, és lenyűgöző tehetségével, valamint elképesztő munkamoráljával elnyerte a kosárlabdarajongók szívét világszerte. Olyan neves klubokban játszott, mint a Cibona, a Real Madrid és az NBA-ben a New Jersey Nets, és úttörőként nyitotta meg az utat az európai játékosok előtt az NBA ligában. Élete sajnos tragikusan véget ért 1993-ban, de szelleme tovább él minden horvát kosárlabda-mezben.
„Kicsit dicsekszem: minden idők legjobb dobójának tartom magam, de volt valaki, aki még nálam is jobb volt. Ő volt kétségtelenül a legnagyobb riválisom a pályán. Bemászott a bőröm alá, többek között azért is, mert gyakran nem értettem, mit mond. A néhai nagyságról, Dražen Petrovićról van szó.” — Reggie Miller
Horvátország – a feltalálók, sportolók, magas művészet, kultúra és az ezeréves történelem országa!
A lista valóban végtelen, ezért itt csak néhány olyan találmányt és izumítót sorolunk fel, amelyeket ebben a szövegben nem részleteztünk.
Horvát találmányok és feltalálók | |
| Sumamed | A PLIVA fejlesztése Az egyik legismertebb antibiotikum a világon |
| Apaurin | Franjo Kajfež Benzodiazepin típusú gyógyszer |
| Hajókompasz és dinamó | Marcel Kiepach Újító és zseni Križevciről |
| Wolfram izzószálas villanykörte | Franjo Hanaman Tartósabb és biztonságosabb világítást tett lehetővé |
| Daktiloszkópia / DNS-analízis | Ivan Vučetić A modern kriminalisztika atyja |
| MP3 lejátszó | Tomislav Uzelac Az első MP3 dekódert fejlesztette ki 1997-ben |
| Torpedó | Ivan Lupis A haditengerészeti hadviselést forradalmasította |
| Maglite zseblámpák és elemek | Horvát találmány, világszerte használt Az amerikai biztonsági szolgálatok is használják |
Horvátország valóban rengeteget kínál. A történelemtől, kultúrától, művészettől, tudománytól, innovációktól, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezésektől a sporton, filmen és zenén át – ha ellátogatsz Horvátországba, nem fogod megbánni, hiszen olyan tudással gazdagodhatsz, amelyet már évszázadok óta ápolnak és értékelnek a mi gyönyörű országunkban!
